MINDENT A HAZÁNKRÓL2010.01.31. 18:41, ronnie123
Magyarország, hivatalos nevén a Magyar Köztársaság független, demokratikus köztársaság Közép-Európában, a Kárpát-medencében. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja. Az országnak nincs tengerpartja.
Fővárosa és legnépesebb városa Budapest. Nagyobb (100 000 lakos fölötti) városai még – a népesség szerint csökkenő sorrendben – Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár.
Az ország egyebek között 1996 óta az OECD, 1999 óta a NATO, 2004 óta az Európai Unió, 2007. december 21-e óta[4] pedig a schengeni övezetnek is tagja, és egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Fekvése, határai [szerkesztés]
Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengerpartja, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, körülbelül 300 kilométer távolságra.
Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található.
Az államhatár hossza 2246 kilométer. Ebből Szlovákiára 679, Ukrajnára 137, Romániára 453, Szerbiára 164, Horvátországra 355, Szlovéniára 102 és Ausztriára 356 km jut. [5]
Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia utódállamaival, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával határos.
Magyarország domborzati térképe
Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik. Noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb, mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb hegycsúcs a Kékes a Mátra hegyei között 1014 m-es magassággal, a legalacsonyabb, névtelen pont pedig Csongrád megyében található Szeged közelében 77,6 m-es magasságon. Az ország legfontosabb folyói a Duna és a Tisza. Előbbi magyarországi szakaszából 418 km, az utóbbiéból 444 kilométer hajózható. Kevésbé jelentős folyói a Horvátországgal közös határ vonalát kijelölő Dráva, a Rába, a Szamos, a Sió, valamint a szlovák határ mentén folyó Ipoly. Az ország közepén elterülő Balaton Közép-Európa legnagyobb tava 592 km²-es területével, továbbá fontos idegenforgalmi célpont. A Balatont méretben az Ausztriával megosztott Fertő-tó követi, mely területéből 82 km² esik az országra. További fontos tavai a Velencei-tó és a mesterséges Tisza-tó.
Magyarországot hagyományosan hat tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az Alpokalja, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység. A természeti tájak felosztásának a hat nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el.[6]
Az ország legfontosabb természeti kincse a termőföld, annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, s ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a szántóföldek.
Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található.
Az ország természetföldrajz szempontjából hat nagytájra osztható, ezek az Alföld, a Kisalföld, az Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység.
Magyarország fő tájegységei [szerkesztés]
- Alföld: feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség.
- Dunántúli Alföld: Mezőföld, Sárköz, Drávamellék
- Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság, Hevesi-sík, Borsodi-Mezőség
- Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Tiszahát, Szatmári-síkság
- Tiszántúl: Maros-Körös köze, Körös-vidék, Kis-Sárrét, Nagy-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség
- Kisalföld: az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence
- Alpokalja: a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke, az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység.
- Dunántúli-dombság: a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (Zengő, 682 m) és a Villányi-hegység (Szársomlyó (442 m).
- Dunántúli-középhegység: a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei:
- Északi-középhegység: Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart.
- Börzsöny: a hegység legnyugatibb tagja, nagy része 600 m-nél magasabb (Csóványos, 939 m)
- Cserhát: a Börzsöny és a Mátra között fekvő, lazán összefüggő lánc, déli nyúlványa a Gödöllői-dombság, további részei a Karancs, a Salgó és több bazalthegy
- Mátra: a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1014 m)
- Bükk és Bükkalja: az ország legmagasabbra emelkedő karsztos területe és az ország legnagyobb átlagmagasságú hegysége.
- Aggteleki-karszt: a szlovák–magyar határon átnyúló, zömmel triász mészkőből álló karsztvidék. Itt van Magyarország leghosszabb barlangja, Baradla (24,5 km).
- Zempléni-hegység: a Hernád völgyétől a Bodrogig terjedő vulkanikus hegyvidék, fiatal üledékekkel feltöltött köztes medencével (Hegyköz). Az Alföld felé néző déli lejtője a Hegyalja
- Cserehát: alacsony dombság a Bükk és a Zempléni-hegység között.
- Gödöllői-dombság: A Cserháttól délre mélyen benyúlik az Alföldbe. Az Északi-középhegységhez tartozik, egyfajta átmenet a hegység és az alföld között.
Magyarország jellemző földrajzi pontjai [szerkesztés]
- Szélső pontok magasság szerint:
- Szélső pontok égtájak szerint:
- az ország területének legészakibb pontja Füzér község területén, Lászlótanya közelében,
- az ország területének legdélibb pontja Beremend község területén,
- az ország legkeletibb pontja Garbolc község területén,
- az ország legnyugatibb pontja Felsőszölnök község területén van.
- Szélső települések égtájak szerint:
Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja.
Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −4–7 °C, júliusban a legmagasabb, 25–30 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. Az északnyugati szél az uralkodó hazánkban.
A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35°C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták.[7] A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9°C-ot 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték.[8]
A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.
- Duna, teljes hossza: 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km
- Tisza, teljes hossza: 962 km, ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km (a Duna mellékfolyója)
A Duna mellékfolyói:
- Lajta
- Rábca
- Rába, teljes hossza: 322 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 211,3 km
- Sió-csatorna, teljes hossza: 120,8 km,
- Dráva, teljes hossza: 749 km, ebből mindössze 90 km hajózható.
- Ipoly, jelenlegi teljes hossza: 212,43 km (szabályozás előtt 254 km), magyarországi szakaszának hossza 143 km
A Tisza mellékfolyói:
- Zagyva, teljes hossza 180 km
- Sajó, teljes hossza: 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 125,1 km
- Hernád, teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 118,4 km
- Bodrog, teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km
- Szamos, hossza Dés-től: 250 km, magyarországi szakaszának hossza 51,5 km
- Körösök, teljes hossza: 741,3 km
- Hármas-Körös, teljes hossza: 91,3 km
- Sebes-Körös, teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km
- Kettős-Körös, teljes hossza: 37,3 km
- Fehér-Körös, teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km
- Fekete-Körös, teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km
- Maros, teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 49,5 km
A Balaton „táplálója”:
- Zala, teljes hossza 126 km
- Balaton, felülete 605 km²
- Tisza-tó, felülete 127 km²
- Fertő tó, Ausztria és Magyarország tava, magyarországi felülete 75 km²
- Velencei-tó, agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km², melyből közel 10,1 km²-t nádas borít
Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]
Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére Magyarországon 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron.[9]
Magyarország védett természeti értékei közé számos park, erdő, hegy, tó, folyószakasz, vizes élőhely és barlang tartozik. A legfontosabbak régiók szerint:
- Budapesten a Városliget, Margitsziget, Gellért-hegy, Sas-hegy, Pál-völgyi-cseppkőbarlang.
- A Dunántúlon a világörökséghez tartozó Fertő tó, a termálvizes Hévízi-tó, a tapolcai tavasbarlang, a tatai Öreg-tó, a Velencei-tó és kirándulóövezete, Tihany belső tavai és geológiai tanösvénye, az abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, a fertőrákosi kőfejtő, a Dunakanyar, valamint a régió nagy kiterjedésű erdőségei: Pilis, Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Visegrádi-hegység), Gemenc, Gyulaj, Alpokalja, Mecsek.
- Észak-Magyarországon az Északi-középhegység számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékei (Börzsöny, Mátra, Bükk, Lillafüred, Aggteleki Nemzeti Park, a bükki barlangok).
- Az Alföldön a Hortobágy (világörökségi helyszín), Bugac, Mártély a Tisza holtágaival és a kunhalmok.
Számos település rendelkezik a helyi növényvilágot bemutató arborétummal, a legismertebbek Vácrátót, Zirc, Badacsonytomaj, Kám, Kőszeg, Kámon, Vép, Szeleste, Szarvas stb. A különleges állat-bemutatóhelyek közé tartozik a nyíregyházi sóstói vadaspark, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, a dévaványai túzokrezervátum és a veresegyházi medvemenhely.
Lásd még:
Magyarország nemzeti parkjai:
A Magyarország név 1920 előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
